Vadásznaplóm

2006.05.14.

Szombat délután megtörtént az, ami még eddig nem: egyedül mentem ki a területre, egyedül vettem észre, hogy jön mögöttem a disznó, és egyedül sikerült elejtenem. 19 h felé mentem ki a Vízállóba, ami Zalabér és Csáford között van, és hatalmas kukoricavetések vannak, egy-egy erdősávval megszakítva. Igazán nagy vadkár eddig nem érte, de gondoltam, hátha kijön egy konda. Ehelyett zápor jött kb 3/4 8-tól 1/4 9-ig. Fedett lesen ültem, úgyhogy nem mosott el, de arra elég volt, hogy megmozdítsa a vadat. Először egy nyúl, és nhány fácán jelent meg, aztán 1/2 9-kor megzörrent mögöttem az erdő, és végigcsörtetett egy disznó Zalabér felől Csáford irányába. Izgultam, kijön-e az erdőből, de szerencsém volt, mert kb tőlem 30 méterre kijött, és megállt. Ami nem volt annyira szerencse, hogy észrevehetett, mert felé fújt a szél, de lehet, hogy az autót vette észre, pedig igyekeztem minél bejjebb állni a les takarásába. Annak rendje és módja szerint vissza is ment, mielőtt megcélozhattam volna. Aztán egy kicsivel távolabb újra kijött, de akkor meg annyira rövid ideig volt kint, hogy nem tudtam megcélozni. Már azt hittem, elmegy, de, mivel valószínűleg át akart váltani a vetésen a szemközti erdőbe, harmadszor is kijött, és megállt. Ennyire óvatlan csak egy fiatal kan lehet! Szépen keresztben állt, és miután megcéloztam és tüdőn találtam, jelzés nélkül visszaváltott az erdőbe, miután tett egy félkört a vetésen.
Vártam egy fél órát, ami elég volt arra, hogy megnyugodjak, és konzultáljak a vadásztársammal. Leszálltam, és megkerestem a rálövés helyét. És meg is találtam. Egyedül! Volt sok vér, és tüdődarabot is találtam, úgyhogy megbizonyosodhattam róla, hogy meglesz. Felhívtam a vadásztársam, aki mondta, hogy várjak, majd jön, és megkeressük. Visszaültem a lesre, és amikor jött az egyik hivatásos vadász vissza az egyik olasz vadásszal bakvadászatról, szóltam nekik, és elkezdtük keresni a disznót. Közben megjött a vadásztársam is, aki azért indult el, mert attól félt, hogy egy eső elmossa a nyomokat. Egy kis keresés után megtaláltuk, hol váltott vissza az erdőbe, és az úttól 3-4 méterre meg is találtuk az elejtett disznót. 2 éves kan volt, kb 50 kg. Másnap reggel, még a szétbontás előtt készült a következő kép:

Sajnos, vasárnap haza kellett, hogy jöjjek, ezért bakot nem tudtam lőni, de nem baj, mert ez a disznó is elég nagy élmény volt, és bakot később is lehet lőni, amikor nem lesz telehold, és nem lesz ennyi olasz. Bakot ugyanis csak kísérővel lőhetünk, akik most az olaszokat kísérték.