2006.08.12. reggel

Szokás szerint 5-re mentem Hunorért, és szokás szerint megint Zalakoppányba mentünk. Megvártuk, míg kicsit kivilágosodik, és körülnéztünk. Láttunk egy sutát, aztán egy másikat egy lőhető bakkal, de nem vártak meg minket, utána aztán semmit. Átmentünk a 12-esbe, de egyre nagyobb köd lett, úgyhogy elindultunk Kallósd felé. De ott is köd volt a völgyekben, úgyhogy felültünk egy lesre a dombtetőn, hátha kilép valami a nyiladékra. Ki is jött egy fácánkakas, azután pedig egy süldő róka, akit Hunor sikeresen behívott 20-30 m-re cuppogással (naná, hogy a fényképezőgépek a kocsiban maradtak!). De aztán egy idő után a róka megunta, hogy nem érzi az egér szagát, és elment a kakas után.
Aztán visszamentünk Zalakoppányba, és egy sutát láttunk vakarózni. Aztán egy tarlón megláttunk egy bakot. Elindult, és láttuk, hogy sántít a jobb hátsó lábára, ráadásul lőhető. Utánamentünk, de sajnos nem várt be minket, és az erdőből, amibe bement, nem jött vissza a tarlóra. Azt mondta Hunor, hogy érdemes lenne a ma estét rászánni erre a bakra, már csak azért is, hogy megváltsuk a sántításától. Úgyhogy este visszamegyünk, és ha kijön enni, megpróbáljuk terítékre hozni.