2006.08.12. este

Itt az idei őzbak.szezonom vége.
Ma is 7-re mentem Hunorért, és lementünk Zalakoppány fölé megnézni a sánta bakot. Láttuk is a szokott helyén, de egyrészt a horizonton volt, másrészt a domb másik oldala felé indult el, és eltűnt. Valószínűsítjük, hogy lőttek már rá kocsiból, azért menekül már messziről a kocsi elől. Beálltunk egy pincéhez, hátha eláll az eső, és visszajön, de egyik sem történt meg. Egy kis várakozás után elindultunk, körbenéztünk, és reméltük, hogy mire visszaérünk, a bak is visszajön. Amikor visszafelé tartottunk az előbbi tarlóra, már messziről kiszúrtuk, hogy van rajta egy bak. Megállpítottuk, hogy ha a sánta bak, akkor nincs más esélyünk, mint a domb aljában letenni az autót, óvatosan felcserkelni a pincéig, ahol az előbb álltunk, és onnan megpróbálni terítékre hozni. A rácserkelés nehezítette, hogy egy darabig az út a tarlót szegélyező fasor bak felé eső oldalán volt (amúgy jó szelünk volt), aztán pedig, amikor átment az út a fasoron túlra, nem végig volt fasor, úgyhogy ott guggolva mentünk felfelé. Szerencsésen elértük a pincét, majd az előtte lévő akácfák takarását is, és letámasztottuk a lőbotot, én pedig ráfektettem a puskát. Ekkor már majdnem 8 óra volt. A bak pedig, amelyikről időközben kiderült, hogy nem a sánta bak, de egy lőhető nyársas, jött felénk, mintha madzagon húzták volna. Amikor kb 69 lépésre (utólag leléptem)végre keresztbe állt, megszólalt a CZ, a bak pedig egy kicsit magas blatt lövéssel tűzben rogyott. A gerincét és a lapockáját roncsolta a lövés, és a kimeneti nyílás sokkal nagyobb volt, mint a bemeneti. Hát, szóval, a 30-06 nem egy őzező kaliber.
Vártunk egy kicsit, hátha még feláll, de miután percekig nem mozdult, odamentünk hozzá, láttuk, hogy már nem él, Hunor a bak szájába tette az utolsó falatot, gratulált nekem, átadta a töretet, és lement az autóért. Miután felért, lefényképeztem a bakot, és Hunor irányításával kizsigereltem (ez volt az első őz-zsigerelésem). Beírtuk a beíró könyvbe, megkapta a krotáliát, lemértük (16 kg lett), beraktuk a hűtőbe Zalaszentgróton, Hunor kiszállt otthon, én visszajöttem Zalabérbe, és itt fejeztem ba az idei bak-szezonom. Még egy bakunk maradt bent (Attila 4-et lőtt ezen a héten), azt lőjjék meg a többiek! :-)
Annak örültem, hogy sikerült becserkésznünk ezt a bakot (is), nem remegtem lövés közben (csak utána egy kicsit) és a lőbot is egész stabil támaszt adott, valamint hogy én zsigereltem ki. Mondjuk, egy fokkal még jobb lett volna, ha a sántát sikerül terítékre hozni, de így is jó! :-)

2006.08.12. reggel

Szokás szerint 5-re mentem Hunorért, és szokás szerint megint Zalakoppányba mentünk. Megvártuk, míg kicsit kivilágosodik, és körülnéztünk. Láttunk egy sutát, aztán egy másikat egy lőhető bakkal, de nem vártak meg minket, utána aztán semmit. Átmentünk a 12-esbe, de egyre nagyobb köd lett, úgyhogy elindultunk Kallósd felé. De ott is köd volt a völgyekben, úgyhogy felültünk egy lesre a dombtetőn, hátha kilép valami a nyiladékra. Ki is jött egy fácánkakas, azután pedig egy süldő róka, akit Hunor sikeresen behívott 20-30 m-re cuppogással (naná, hogy a fényképezőgépek a kocsiban maradtak!). De aztán egy idő után a róka megunta, hogy nem érzi az egér szagát, és elment a kakas után.
Aztán visszamentünk Zalakoppányba, és egy sutát láttunk vakarózni. Aztán egy tarlón megláttunk egy bakot. Elindult, és láttuk, hogy sántít a jobb hátsó lábára, ráadásul lőhető. Utánamentünk, de sajnos nem várt be minket, és az erdőből, amibe bement, nem jött vissza a tarlóra. Azt mondta Hunor, hogy érdemes lenne a ma estét rászánni erre a bakra, már csak azért is, hogy megváltsuk a sántításától. Úgyhogy este visszamegyünk, és ha kijön enni, megpróbáljuk terítékre hozni.

2006.08.11.este

Szokás szerint ma is 7-re mentem Hunorért, bár esett az eső. A szokásos helyünkre, Zalakoppányba mentünk ki, és amilyen szerencsénk volt, csendesedett az eső, és volt, hogy el is állt. Észrevettünk egy bakot a sutával messze egy tarlón a domboldalon. Mondta a Hunor, hogy ezt a bakot meg kéne lőni, úgyhogy megpróbáltuk megközelíteni, de ez csak rossz széllel volt lehetséges. Ám velünk volt a Gondviselés és Diana, mert megvárta a bak és a suta, amíg megközelítjük őket. A fák mögött, amik a tarlót vették körül, le tudtuk észrevétlenül tenni az autót, és pár méter cserkelés után megláttuk az őzeket a tarló közepén. Letámasztottam a lőbotom, de észrevettek, és a bak elkezdett elszaladni. Hunor kétszer szólt rá, mindkétszer meg is állt, de csak a másodikra sikerült elejtenem. Ez volt fél 8-kor. Nyaklővést kapott (még mindig nem tudok stabilan lőni lőbotról), és bár elfeküdt, de fel is állt. Hunor elkérte a puskám, és mielőtt a bak beváltott volna a bozótba, megadta neki a kegyelem lővést, ami végigszaladt a bakon hosszában. De a lényeg, hogy meglett. A lőszert épp most cseréltem le RWS TUG-ra (11.7 g) S&B SP-ről, a lőtávolság pedig talán 60 m sem volt. A bak zsigerelve, fej és lábak nélkül 17 kg.
Ezután átmentünk a 12-esbe, de ott nem láttunk semmit, és az eső is újra eleredt.
És nagyon örülök, hogy meglett!!! És annak is, hogy nem a fejét találtam el, mint a tavalyi bakomnak. :-)
Majd kíváncsi leszek, hogy a bírálaton mit mutat!
Addig is teszek fel róla és az agancsáról képet.

2006.08.11. reggel

5-re mentem Hunorért, és ugyanott folytattuk a vadászatot, ahol tegnap abbahagytuk (márcsak azért is, mert Hunor ott felejtette a lőbotját az este). Amíg ballagtunk e lesre, Hunor látott egy sutát, de egyébként semmi érdemleges nem történt.
A lesen rengeteg szúnyog támadott meg minket, szívesen elcseréltem volna őket egy bakra. Bak aztán jött is a hátunk mögül, de ahogy mellénk ért, világos lett, hogy egy fiatal hatos bak, úgyhogy nem bántottuk.
Vártunk egy ideig, de mivel nem jött semmi, eindultunk körbejárni a környéket autóval, de őzet nagyon keveset láttunk. Láttunk egy sutát a gidáival, miközbben mentünk vissza az autóhoz, aztán egy másik helyen láttunk még egy hatos bakot, egy harmadikon, egy lucernatáblán pedig egy sutát és egy "határeset" hatos bakot, amire azt mondta Hunor, hogy lőhetem. Célba vettem, de elkapott a vadászláz, és bár Hunor lőbotján támasztottam a puskát, a remegést így sem sikerült csillapítani. Ez vagy 130-140 m-re volt, aztán megpróbáltunk közelebb menni, de csak kb 10 m-t sikerült. Letámasztottuk a botot, rá a puskát, és elhatároztam, hogy lenyugszom, és addig nem lövök, amíg nem tudom stabilan megtartani a puskát. Én igyekeztem, de a suta hamarabb unta el a dolgot, és elindult be az erdőbe. A bak terészetesen, és legagyobb sajnálatunkra követte, és utána nem is találtuk őket az erdősáv másik oldalán lévő tarlón sem.
Szóval sajnos megint nem jött össze. :-(
Hunor azt javasolta, hogy a hibázások miatt nézzem meg, hogy jó helyre hord-e a puska, bár szerintem nem a puskával van gond. Azért félig megfogadtuk a tanácsát, és az Attiláékkal kimentünk a homokbányába, és elleőriztük, hová hord a puska. Csak épp S&B helyett RWS TUG-ot használtunk, arra lőttük be a puskát. Kb 5 cm-rel vitte balra az RWS-t a S&B-hoz képest, magasságban pedig ugyanoda. Viszont nagyobbat taszít a puska az RWS-sel. Remélem, meg fogom tudni tartani!

2006.08.10. este

7-re mentem a Hunorért, akinek addigra már készen volt a haditerve: körülnézünk ugyanott, ahol eddig minden reggel, amikor vele mentem ki, utána pedig felülünk egy lesre a 12-esben, nem messze onnan, ahol a tavalyi bakom lőttem.
A szokott helyen a szokásokhoz híven semmit nem láttunk, így átmentünk a 12-esbe. Alig kiértünk a tarlóra, Hunor meglátott egy sutát kijönni az erdőből, ami a tarló szélén volt, aztán én is észrevettem. A sutát követte egy bak, amire Hunor rá is mondta, hogy lőhető, próbáljam meg a Vitara pótkerék-tartójáról. Elkapott a vadászláz. Már épp célba vettem a bakot, és tűzkész állapotba helyeztem a CZ-t, amikor Hunor szólt, hogy várjak, mert az ellenkező irányból, a „gödörből” jön még egy suta és egy bak, és azt a bakot lőjem. A remegés most is megvolt, és el is hibáztam a bakot, mert a blattja közepére célozva fölélőttem, bár nem sokkal. Valószínűleg már megint belerántottam a fegyverbe elsütés közben. A négy őz pedig – mily meglepő :-) - elszaladt.
Ezután felültünk egy lesre, ami a tarló másik sarkában volt, mint ahol az első két őz kijött. Nemsokára megjelent egy suta, követte egy szép sötétbarna színű, jó páros hatos bak (Hunor 280 g-ra saccolta, úgyhogy békén hagytuk, csak néztük), majd egy világosabb őz, aminek nem láttunk semmit a fején, ezért sutának hittük, de aztán elkezdte kergetni A sutát, amire a hatos bak elkergette, amiből arra következtettünk, hogy mégis bak. És mintha valami kis gombnyárs mégiscsak lett volna a fején. Sajnos nem jött be megfelelő távolságba, s amikor eltűnt a dombhajlat mögött, és utána mentünk, már nem láttuk.
Ezután átballagtunk egy szóró melletti lesre, ahol Hunor szerint van egy egy agancsos bak, de sajnos ő nem jött ki, és közben be is sötétedett. Vártunk 10-ig, hátha kijön valami disznó, de nem jött, csak egy őz a hátunk mögül, így bejöttünk.
De már megint hibáztam! :-(

2006.08.10. reggel

5-re mentem Hunorért, és körbeautóztuk a Zalakoppány feletti dombokat, aztán átmentünk Kallósdra, majd vissza Zalakoppányba.
Amint kiérünk Zalakoppány fölé, megálltunk egy nádas mellett, mert megláttunk egy bakot a tarlón. Kiszálltam, de a nád belelógott a képbe, így nem tudtam rendesen megcélozni. Visszaszálltam, és egy kicsit előrébb gurultunk, de utána meg azért nem tudtam meglőni a bakot, mert már nem állt meg. Megpróbáltunk utána menni, de már nem találtuk.
Mikor mentük át Kallósdra, láttunk néhány sutát, egyet a gidájával, de bakot nem.
Aztán egy számomra ismeretlen helyen láttunk egy jó hatos bakot. Továbbmenve Hunor meglátott egy lőhető bakot, de hol azért nem tudtam megcélozni, mert az út széli gaz, ami kettőnk között volt, belelógott a céltávcsőbe, hol pedig azért, mert mozgott. Szóval ez a bak is elment, be a gazba. :-(
Nagyon nem akar összejönni a cserkelés közbeni bak-lövés! Pedig de szép lenne!

2006.08.09. este

7-kor indultunk ki Mikivel az 5. körzetbe, a Kányakútra. Egy, a tarlón álló lesre ültünk fel, szél alig fújt. Alig ültünk fel, kijött az erdő szélén egy suta, de azonnal vissza is ment. Egy kis idő múlva újra kijött az erdőből, de megint visszament egy kis idő múlva.
Aztán egy kicsit később megjelent két suta és két nagyon fiatal bak velünk szemben, és elindultak felénk. Az egyik bak és suta békésen eszegetett, és nézte, ahogy a másik bak kergette a másik sutát. Kb 3/4 9-ig maradtak ott a közelben, aztán elindultak Zalabér felé. Miután besötétedett, és feljött a hold, újra előkerültek a hátunk mögött.
10-ig maradtunk, hátha kijönnek a disznók, de nem jöttek ki. Pedig jó idő és jó lővilág volt.
Lassan ideje lenne terítékre hozni egy bakot!

2006.08.09. reggel

3/4 6 felé értünk ki a Mikivel Zalaszentgrótról Tüskeszentpéterre megnézni, van-e őz a kukoricában, de nem láttunk semmit, így átmentünk a Batyk és Türje közti síkra, megnéztük a tarlót, ahol tegnap ültünk, de ne láttunk semmit. Átmentünk a tegnapi les mögötti nádas túlsó felén lévő nádas másik oldalán lévő tarlóra, és felültün egy lesre, hátha kijön egy bak a hátunk mögött lévő kukoricásból. Kb fél órát ültünk ott, de nem jött ki semmi, így kocsiba ültünk, és benéztünk a vasúti töltés másik oldalán lévő vetésekre, de ott sem láttunk semmit, hát bejöttünk.
A hivatásos vadász szerint az volt a baj, hogy hűvös szél fújt, mert ők sem láttak semmit a vendégével.
De legalább nem esett! :-) És láttam egy baglyot ülni az út szélén.

2006.08.08. este

Mivel Hunor, miután reggel bejöttünk, szabadságra ment, este 7-kor a Purger Mikivel mentünk ki Batyk és Türje közé egy tarlóra, és mozgalmas esténk volt látnivaló szempontjából. Észak-északnyugati szél mellett láttunk két szóló sutát, aztán egy másik sutát egy bakkal, csak sajnos olyan messze voltak, hogy nem láttuk, milyen agancs van a bak fején. Pedig a hivatásos vadász, a Koós Pisti azt mondta, hogy 2 bak van ott, egy nem lőhető és egy másik, amelyiknek az egyik szára fele olyan hosszú, mint a másik. A bak többször is megpróbálta beborítani a sutát a tarlőn, és hamar beváltottak a mi oldalunkon lévő nádasba, és vissza sem jöttek.
Ezután a tarló másik végén kijött egy suta a két gidájával, kicsit legeltek, aztán gyorsan beváltottak a szemközti erdőbe.
9-re besötétedett, és egyébként sem volt semmi esély rá, hogy egy bak lő- és látótávolságban kijöjjön, úgyhogy bejöttünk de holnap reggel megint kimegyünk ugyanarra a részre, hátha sikerül valami.
De legalább az eső nem esett! :-)

2006.08.08. reggel

5 körül mentünk ki Hunaorral ugyanarra a Csáfordi és a kallósdi részre, ahol már tegnap is voltunk. Sajnos az eső kisebb megszakításokkal egész végig esett, ennek okán nem láttunk őzet. :-(
Ellenben háromszor láttunk nyulat (valőszínűleg kétszer ugyanazt), és láttunk két fácántyúkot is.
Megálltuk egy negyed órára, hátha eláll, de nem tette. Nagyon el volt simulva az ég.
Dehát nem is kell mindjárt második nap reggel őzet lőni (erre mondta a Hunor, hogy már első este megtehettük volna :-)). Különben is: a meteorológusok azt mondják, hogy estére eláll. Úgy legyen.

2006.08.07.

Lejöttem egy hétre Zalabérre, mert meg kell lőnünk a bakjainkat, amiket kifizettünk.
Sajnos egész délután esett az eső, és kora este sem állt teljesen el.
Hunorral mentünk ki körülnézni 19 h felé. Autóval barkácsoltunk. Láttunk is néhány bakot, köztük egy nekünk túl szépet sötét aganccsal és fehér ágvégekkel. Előtte viszont láttunk egy bakot, amint kergetett egy kisebb agancsút, amire kétszer is rálőttem, de mindkétszer elhibáztam. De holnap reggel kimegyünk, és újra megnézzük azokat a bakokat, amiket ma láttunk, és ma vagy messze voltak, vagy nem álltak meg.
Szóval még előttünk az egész hét! :-)
Csak eső ne essen! :-s